A Zöld csoportos Pleskó Isabell nagymamáját, Huberné Meggyes Mártát, „Hubi Mami”-t nagylelkű felajánlásán keresztül ismertük meg közelebbről. Mártika nagy örömöt szerzett – kicsiknek és nagyoknak egyaránt – azzal, hogy az óvodánknak ajándékozott közel 100 ujjbábot, melyeket tavasszal a faliújságunkon, egy csokorba rendezve mutattunk be. Ezúton is nagyon köszönjük!
Ez a felajánlás, és a mesés kézműves munka inspirálta a most következő interjút.
Honnan a bábok szeretete Mártika? Mi motivál, miközben figurákon gondolkodsz, sőt, el is készíted őket?
A mesevilág mindenkiben ott lapul. Életünket végigkíséri, így vagyok én is ezzel. A játék szeretete motivál egy-egy báb elkészítésénél.
Iskolámban (Kolonics György Általános Iskola és Köznevelési Sportiskola) régi igazgatóm kért tőlem olyan ötletet, amivel várhatnánk a beiratkozásra érkező kicsiket. (Korábban gipszöntvényt kaptak, ami általában már kifelé menet eltört.) Hagyomány teremtődött az ötletből… minden áprilisra 70 ujjbábot varrok. Isa édesanyja is ilyet kapott annak idején.
Minden évben igyekszem új állatkákat kitalálni, így fejlesztem a repertoárt.
Te is pedagógus vagy. Szerinted a sokféle nevelőhatás közül mennyire fontos a szép iránti igény felkeltése a korai időkben?
A szép iránti igény felkeltése a gyermekeknél igen fontos terület. Nem véletlenül hívják manapság a rajz tantárgyat “vizuális kultúrának” az iskolákban. Tág fogalom, hiszen beletartozik a szép, igényes környezet, a szép magyar beszéd, érzékenység a művészetek iránt… Igényes felnőtt csak igényes gyermekből válik! Minél korábban kezdődik az ezirányú nevelés, annál hamarabb válik természetessé, igénnyé! Fontos megtanítani a gyermeket létrehozás örömére is, valamint arra, hogy képes legyen a “nem szép” megítélésére is.
Ezt az óvodában mi is hasonlóan látjuk. Minden esztétikai hatás gondolatokat indukál. A környezet alakítása éppúgy, mint a megjelenés, vagy a bátor alkotói önkifejezés.
Unokád – a hamarosan 4 éves – Izuka már embereket is rajzol. Látszik, milyen nagy örömét leli a színekben, formákban, a részletekben. Legutóbbi rajzai kapcsán került szóba kettőnk között, hogy te és a férjed művészházaspár vagytok. Te szövött gobelineket készítesz, a nagypapa, Huber József pedig szobrászművész. Miért éppen a gobelin?
A gobelin előtt szobrászatot tanultam. A 80-as években 3 gyermekem megszületése egyre nehezebbé tette, hogy elvonulva a műterembe, alkothassak. Szőni viszont a szobában is lehet. Mi tagadás, a gobelin színvilága is elég vonzó volt számomra! Szőni maga a varázslat – mint a mesékben! – a felvetőszálak közé tömörített fonal életre kel…
Lát-e téged, vagy a nagypapát alkotás közben Izu?
Férjem, Huber József szobrászművész. Isa gyakran megy le a műterembe, kérdezget, simogatja az élettelen világot. Van kedvence is, egy életnagyságú kisherceg. Pedig a mű aktualitása szomorú, hiszen egy svájci gróf kisfiának síremléke, aki a tengerben lelte halálát.
Szerinted a genetika, vagy a szerzett élmények adnak többet a vizuális tehetséghez?
Szerintem a genetika, valamint a szerzett élmények egyaránt fontosak. Hiába a jó táptalaj, ha sosem hullik bele mag…
Amikor megtudtam, hogy mivel foglalkoztok, fontosnak találtam, hogy a kicsik is láthassanak gobelint Iza nagymamájától. Ez olyan érdekes, különleges még nekünk, felnőtteknek is. Köszönjük, hogy megmutattad mindkettőtök műveinek fényképes gyűjteményét és kérésemre elhoztad egy időre a „Sárkánytojás” c. alkotásodat. Nekem ez az egyik kedvencem. E képeden a színek és a forma szinte egy mesét sejtet, kezd is egy mese érlelődni bennem…
Mi inspirál a témaválasztásban, amikor egy új alkotás vágya jelenik meg benned?
A téma körülöttünk hever. Legtöbb képem témája a természet iránti odaadó tiszteletemet tükrözi! De kit ne rendített volna meg a Challenger katasztrófája, ki ne csodálkozna rá egy kiszáradt fa gyönyörű formáira, a virágok sokszínűségére, egy rózsaablak tökéletességére?
Hol láthatták a budafokiak, budapestiek a műveiteket? Terveztek-e kiállítást a közeljövőben?
A szőtt faliképeim egy ágyneműtartóban pihennek. Férjem művei szerencsésebbek, mert az udvarban, sziklakertben, műteremben legalább szem előtt vannak. Néhány éve a XXII. kerületi Klauzál Művelődési Házban volt közös kiállításunk. Egyelőre nem tervezünk kiállítást a közeljövőben…
Kérlek értesítsetek bennünket, az óvodaközösséget, ha bármikor kiállításotok lesz. A gyerekeket is szívesen elvisszük. Köszönöm szépen a beszélgetést.
Fórikáné Csáki Orsolya
óvodapedagógus
***
HUBER JÓZSEF KÖZTÉRI ALKOTÁSAI
1991. Minerva szobor, Dunapart, Árkádok
2002. Vén Emil festőművész portréja, Budai Nagy Antal Gimnázium kertje
2004. Takács Pál portréja, Budai Nagy Antal Gimnázium kertje
Lánchíd, Alagút címereinek mintázása
Gödöllő, Sissy kastély dísztermének csillárja
HUBER JÓZSEF ALKOTÁSAI KÖZINTÉZMÉNYEKBEN
1993. “Ünnep” Szeged, Móra Ferenc Gimnázium
1997. “Vagány” budafoki Jazz Galéria
2001. Gróf Axel Douglas temetőkápolna, Schlose-Langestein: belső díszítésének, és
oltárának elkészítése. A gróf gyermekének síremléke,
2003. Hajós Alfréd olimpikon portréja, Általános Iskola névadója
2013. Richard Wagner portré, Záborszky-pince
HUBERNÉ MEGGYES MÁRTA GOBELIN MUNKÁI
1988. Sárkánykirály palotája
1988. Áhitat
1989. Sárkánytojás
1989. Madonna
1989. Mélység
1989. Folyam
1990. A természet magánya
1990. Medúza
1991. Tegnap
1991. Szőlőlevél
1991. Egyszemélyes sziget
1992. Budafok címere
1992. „Tisztelni kell az öregek kezét”
1992. Végtelenül
1992. Újra és úja
1994. „Hol sírjaink domborulnak…”
1995. Tavaszi hangulat
2003. Hullámok hátán
2003. Rózsaablak
2004. Angyalkapu
2004. Challenger emlék
2005. Mesefa
2005. Bársonyvirágok
2006. Mária
2007. Téli hangulat
2007. Zsákmány